RSS

My Grandmother, Mene’a’e by Josephine Glenmore

04 Apr

My Grandmother, Mene’a’e

by Josephine Glenmore1

néšéé’êše tsé’éševonanêse Tsêhe’êsta’éhe June 26, 1876, móxhestáotsêhéhe méne’á’e2. tósa’e tâháóhe kahkêse é’komó’eo’hé’e3 tsé’ôhkêhenove. móhnêšenáameohovâhevóhe nâhtsenênéhoeneo’o nótâxé’vé’hó’e móxhešetanôhevóhe / nêhéóhe móstatšêhešeaseohtsêhevóhe tsétsêhéstâhese tséohkêhetóhta’hanêse mâhtamâhááhe / mónáhno’kêhestóxeohtséhemanéhe4 / heške móstáhoehevóhe amêsto’eeseöne naa na’êstse hë’e tséto’sêtoenövâtse (násáa’évâhéne’enovóhe tséheševééése) móhvé’hahtsêhéhe5 naa heho mó’a’e’šetáhoehevóhe mó’anétanôhevóhe heške / móstaohkenéehevóhe ôhtaónêšeotsétsesêstse heške é’ôhkeanôhevoneohésesto heške a’e nêhéóhe amêsto’eeseöne éstaohketonó’eotsesêstse tsé’ôhkêhešenetâhéveanévôse6 nésta’omée-he’eo’o nêhe’xóvéva.

éstaohkeévâhéne’poo’ósesto heho. éhnêhmé’tsévaeóó’e hákó’e hea’e néne’éšenéhoeneo’o nótâxévé’hó’e éôhkêhesêstse

ôhtaéneónêšeotsesêstse é’ôhkeévâhósee’evoneohesêstse éstaohkeasêta’hasó’heohésesto tónêstóha he’taéšeamenéévôtse nêhe’še hánâháóhe tósa’e tséstâhóseéna’hasó’heohévôse hešeke móstâhóseanôhevoneohehevóhe nêhéóhe mónáhtaéšeáahtse’hestáohtsêhéhe móhnêhnóvêho’eohehéhe tséohketoenövâtse / ho’ëva mónáhtaéšeáahtse’eana’ôhéhe / tséhnêxheseváená’êse náxxae’áahtse’toenánôsestôtse mo’ë’êstse náxxaemo’e’évémâse mónáxhóxe’a’o’haehéhe né=hé’e / naa tósa’e nêhéóhe nâhtsésta’e héva éstâxaevá’neésto’a’haméhanéhe7 é’ôhkêhetóhta’häne néšeke’éehe

nêhéóhe nátâho’néne’enomóvo. naa nêhe’še tsétaévêhešêho’êhóxoveöhtsêse héne nátâsáahéne’enomóvóhe naa oha é’ôhkêhóhta’häne, ná[ôhkevésto’sóemoo’o kôhéméhá’e naa ho’oesto’óoná’e. ná’ôhkeno’eémanaméme. mónáhmâsêháneehemanéhe é’ôhkêhetóhta’häne.

mónáhnaesóhtôheaénamâhéhe nótâxévé’hó’e tséhne’évâhóxoveotsêhaétse ho’óhomo’eno vóhpoome tsé’ôhkêhenove / nêhéóhe náhvésevo’êstanéhévéme / tséhne’amêhóxoveotsêhaétse nótâxévé’hó’e maeto móstaameohtsêhevóhe naa hátsêstove hósêstse é’ameohtsêhevóhe naa tséhoó’e’oetsee’e naa móhéva náháomóhtâhehéhe / hestóxemé’one tšêške’eamó’eneöne ná’amêšééše / éstšêšêhovéo’kóéha naa maeto éhnéšeeo’o hea’e naa’évé’hó’e / hó’ótóva é’ôhkeéeno’êhneo’o ná’ôhkemétaenovôtse vé’ho’é-heséeötsêstse /

naa nêhéó=vóhpoome tséstâho’eotsêhanétse sétove náxhósemâhevééme8 naa tséhetaa’éamevéestove hóvéhno tšêševó’héé’êse éhmâheamenéma’o’vósohe / móhnêstóhehevóhe hó’ótóva tsenonâháxepe’pe’eotse héva mâxhoó’hepónevone tsêhéóhe néto’seéseanôheka’a’xéme móxhestóhehevóhe / hénêhéóhe tsé’amevósohe no’ka oha náhéne’ena ná’éševéseéseanôheka’a’xéme / móspo’ponevoneotséhanéhe9 // hotâhtse a’e nêhéóhe tsévésêstanovese móspe’pe’eotsêhevóhe / móspónenomótâhtsêhevóhe /

(JG:) naa nêhéóhe násáahéne’enomóvóhe tséhe’éševéévôse / (M:) hénêhéóhe tsé’ôhkêhéseotsévôhomó’hévôse (JG:) éxhe’ôhketónetôhomó’hévôtse10 naa oha éohkêhósésta náhtatšêhešenéenáhenéme vée’e éxhó’ta / náhko’éehe náhvé’ôhtsémo / tséstao’seésta’xéto náhnêhnôhtsêstova na’êstse hetane / tósa’e néto’sêhésevéstómá’e nêstsetónetómá’e / náhnêxheta / nátâxaetóxetsêhetóeotse / hétsêhéóhe nâhtsenamósésto tséhoese / tséoxaemâhevó’kôhtonâháoma’evôse tséoxae=otáxa=momó’kôhtávemenoo’éxanéévôse11 ta’se séotsémeta’êškonôtse náhtâhešêtanóotse / naa tsêhéóhe `o’xe tséhésêhoese hestseamáxésto tséoxaepopêhévoma’évôse // heóvonehe naa ma’etómono / móhvé’šema’évoénêhenovóhe / hétsêhéóhe náhtâheve náhtâhetséoestôhnoo’o / hénêhéóhe náhtanêhšeaseohe /

(JG:) naa nêhéóhe násáahéne’enomóvóhe tsétaévêhešévévôse / é’óvêsêho’soo’êstse héne násáahéne’enomóvóhe / naa máto tséxhe’šeénanáévôse nótâxévé’hó’e hénêhéóhe tséstavésevo’êstanéhévévôse móxhemâheónêhevóhe / móstâhestotséhehevóhe móstamaeée’á’enôhenovóhe hová’éhe /

naa ná’ôhkêhósenéstóvo mónáxhóhtâhnóhoneaénamâhéhe hétsêhéóhe tsé’évâho’hévo’êstanéhévétse12 éohkêhetóhta’häne //

hétsêhéóhe tséhne’évato’sêhévo’êstanéhévévôse hósêstse hemâheónevótse móhvé’šeonénêxôhemóhehenovótse tséhnêhnoo’êhévôse / naa hósêstse tsénêhešêtanose heamó’eneonevótse hévâ=hetsêhetaneonevótsêstse13 ma’aetaeméóne móhnêstáho’táhanetsevótse / naa móhne’évanonó’hovôsetsêhe’hehevóhe hétsêhéóhe /

naa néške’éehe éohkenêhetóhta’häne ná’ôhkemâho’emáóéne hóhkeehe / héé mónáme’éevéseamêhétâhoo’e ma’aetaeméóne / náohkeéveameehe nêstaameehémáne / mo’éhno’häme tsetaama’óheo’o mónáme’évêhénoo’ehe hová’éhe éxhesêstse //

náhne’éveoseehótoanáameehéme / aénéva náhne’ameehéme tséhne’éšenenóveameehétse mó’éšêháetonóevêhanéhe náhnêhnâha’enaëne vó’keme / éhvovóehoo’kôhóótse nêhe’še éxhe’kenonó’a’hasëne / éhno’easetonétóóhtse nêhe’še éhnêmónepêhéveasêho’ééto /

(JG:) éohkev`eho na’êstse he’óho mó’éšenêšêháa’éahehéhe naa oha tséohkêsó’nâhkâhese néhe éskánomeama’ovósesto mo’éhno’häme // móstatsêhetâsôhevóhe mo’e’éše’honono móstatáho’keéstanôhevóhe / nonóhpa nâhtsêsáaháóóváhe héva éxhešetanôhéhe / é’ôhketáhoo’e ôhtamâhovetáhoestse ho’ëva é’ôhkemëhne é’ôhkêhoóneanóho hetáhoestoto / é’ôhkenéstoohe ________14 / tséstatšêšehe’kóovatsêse né=mo’e’éše’honono tsétáho’keéstanose móstâhe’konôsêhevóhe tsé’amëhnêse tséoxaehéne’šetotšéškeóetsêse /

tšêšeanôheto náhtavóóhta mâheo’o15 tséoxhö’ta16 / náhtâhómevoneohe náhtâhéve’hoeotsé’ta tséohvéhpene’hö’ta otáxâ=ho’ësta éhnéé’e náhtaévêho’ee’eohe tsêhéóhe néme’taohtaenema ho’ësta éno’néé’e náxheve éxôhtanêhevoöne náhko’éehe naa tsé’tó=hósêstse

mó=tsé’tó=he’éka’êškóne néto’seáahtovövo móme’évêhéaahtohe ka’êškóne éxhetaevósesto hóhkeehéhnéva / néameehémáne éxhesêstse / tae=néme’tatónêšéve, neško ésáapêhévomóhtâhéhe

náhtananó’êstáoohé’tóvo hotáma’e ho’eévéva náme’taévavé’šêho’eanôhestóseohé’tóvo náxhéto17

éstaaseta’hasó’heohe oóxésta náhnêxhe’héme / nonó’hónó’e éhne’âsêhoháééto éhno’easêháá’ha nêhe’še hánâháóhe tósa’e éhne’éno’êhnéstove mónáhto’sêhámôhtsêhnéhemanéhe é’âseénoehnovo hesta’sóho nêhe’še éxôhtoohketomôhtánánóvo vee’e é’ôhkeévaavoeoesta’hatse é’ôseenêševêháá’ha / tá’mâhove’še éstaéšetomôhtánánóvo éhma’xetséváno hésta’se / vée’e tsévé’šetoo’hetse éhvóonetoëna hóhkeehe éhvóonêhotamemâsêhánóne tséstaéveénooestä’ha éssáatónêšenêhesóhane éhvóonêháá’ha / vóvóxe háevenêhešenoneha éme’ôhkêhóseameehe éxhetaesesto nevá’êsesto hóhkeehe18 / é’ôhkemâho’emáoevósesto / héne taa’ëva náhtamaenaóotséme / hóhkeehe éssáanóhpâno’ketónêšenaóotséhe / éohkêhetóhta’häne néše’éehe //

naa tsêhéóhe tsé’évâho’eohtsévôse hétsêhéóhe náhvo’êstanéhévéme / é’ôhkêhevoo’o / tšêšenó’êseto tséxhesto’êse Jim Burns nêhéóhe móxhem6aheónêhevóhe / naa hénêhéóhe tséxhoo’êse hétsetseha Jim Burns hénêhéóhe hóhkeehe éxhemâheónesêstse /

néške’éehe heške vé’ho’ká’e éxheševéhe / móxhésenêheševéhehéhe `o’xe tséhvé’ho’á’evêse heho móhvé’ho’évêhevóhe tsé’ôhkêheese hotóa’ôhtšêhe’kêstaestse19, náxhéne’enövo / Captain Wilson éxheševéhe your great grandfather, náxheta /

vé’ho’ká’e móhvéstoemôhevóhe náhkôhéma’háahe20 móxheševéhehehéhe móhnóhonóehnêhevóhe / naa na’êstse móxhováneehehéhe he’éka’êškóne vóhpoome tséhvo’êstanéhévévôse / néške’éehe méne’á’e21 móno’kêháa’éahehéhe / nêhe’še aénohe22 naa ho’néené’šeohtsévá’e23, ôhtséémêhé’e24, naa ma’heo’o ôhmé’éhnêstse25 móhnêšenóhonêhevóhe //

méne’á’e náhevéškemenôtse / náhko’éeh áméó’o26 éheškénoto / néške’éehe móhvovóevéstoemôhevóhe náhkôhno’kâhétsese móhna’nóehnêhevóhe tséxhovánee’êse nóhkôhno’kaestse / hó’hóma móhnêxhósevéstoemôhevóhe heséehé’éva27 / móhnésoehnêhevóhe /

náhkôhno’kaestse henésono táaxemeóó’e28, áméó’o, naa ho’néoxháaestse29 // naa heséehé’e henésono vé’késôxheóvaestse30 naa he’éka’êškóne návonetanó’tomóvo hevéhestôtse //

hétsetseha March 1987 náhko’éehe mótâsóohtôhno’eaénamâhéhe. éohkenêhevoo’o, ho’néoxháaestse móxhestâhéhe 1900 tséxhenóvetse naa tséxheaénaméstove na’heää’e náhoto’e’óvâhtséme éohkêhevoo’o / hétsetseha vé’só’eametanénêstse ho’néoxháaestse na’nóhtôhnó’e hóhtâhnésôhtoha éme’nêhestôheaénáma / éohkenêhešêhéne’enánóvo tséhestóhtôheaénamávôse

mónáxhestáotsêhéhe tsé’ôhkêho’óxeóomeétootse éohkêhevoo’o tséheškéto / tósa’e march hénêhéóhe náohkêhešetäno éohkêhevoo’o /

(JG:) néške’éehe méne’á’e éhovánee’e 1969 tséxhenóvetse / sóohtôhnó’e hóhtâhna’he éhnêhestôheaénáma tséxhovánee’êse / éhvá’neó’ó’éne naa oha é’ôhkêsó’pêhéveamëhne /

totósa’e nává’neéemé’êstomóvo tsé’ôhkeévêhetóhta’hänêse néške’éehe

nánéeh`ove vóestaa’e / hétsetseha June ma’tâhenove nésôhtoha mâxho’oemêstse naesóhtôhnó’e hóhtâhnésóhto nâhtanêhestôheaénáma31

nátanêhetaa’óhta’häne hétsetseha

FOOTNOTES:

1This text was dictated by Mrs. Glenmore to the editor, W. Leman. Some editing by the narrator took place during dictation. The narrator generally dictated a short phrase at a time, often pausing to carefully consider the next phrase. Unfortunately, not all pauses were noted during transcription.

2The Cheyenne name probably means ‘Shell Woman’. This was Mrs. Glenmore’s grandmother, Ethel Bearchum One Bear Ridgewalker.

3Literally, ‘Greasy-Creek’. The location was the site of what is now called Lodgegrass, Montana, on the presentday Crow Indian Reservation.

4Throughout this text there are alternations between the words of the grandmother and those of Mrs. Glenmore, the narrator. It should not be too difficult for the reader to follow these alternations. Occasionally we will note who is speaking with initials, “JG” for Mrs. Glenmore, and “M” for Mene’a’e, the grandmother. But absence of initials should not be taken as necessarily indicative of continuation by the same speaker.

5This woman was riding the horse which was dragging the travois.

6Delivering prone on the back, as in many of today’s hospitals, is a modern custom. In the past there were sometimes special racks, made of poles, for the birth mother to hold on to and deliver from.

7There was no time to prepare the afterbirth in the traditional way, carefully wrapping it and placing it in the crook of a tree.

8Surrounded by trenches, about to be mentioned.

9People thought it might be the Sioux, Sitting Bull, returning to make trouble.

10N.B.: this is the only instance of the unknown action embedded question Conjunct construction which I have seen with a prefix preceding the preverb he’- which gives the idea of ‘however, whatever’. The prefix é- is not the é- third person prefix of the Independent Order verb. The following x- (phonemically /h-/) may be the usual /h-/ past tense morpheme.

11The narrator prefers the edited version to have the particle otáxa precede the verb here rather than be embedded within it.

12Back to southeastern Montana, the present area of the Northern Cheyenne Reservation.

13The narrator adds an additional plural suffix. Many Cheyennes would pronounce this word simply as hetsêhetaneonevótse.

14The narrator has forgotten what this woman would say when she would holler.

15This word is usually translated as ‘house’. It was a logcabin.

16The /o(h)-/ following the Conjunct Order prefix tsé- here and in several other verbs in this text represent an older form of the Cheyenne language which is seldom used today. Note this same conjunct verb usage in the text “The Snakebite” in a previous Cheyenne text collection, Leman (1980:68-69).

The narrator currently seems not to use /o(h)-/ in this way in her everyday Cheyenne, but does use it here in relating what her grandmother told. Cheyenne speakers are aware of the old flavor of this word segment.

17The grandmother said this was the only time she talked back to an elder. Cheyenne children were taught never to talk back to an elder.

18This is, culturally, a very funny passage, but the humor is difficult to capture in simple translation.

19His Cheyenne name means ‘Short Bull’.

20This was the first Ben Bearchum Sr., not his grandson, Ben Bearchum Sr., living today.

21This was Mrs. Glenmore’s mother’s mother, the main character of this text. Her full English name was Ethel Bearchum One Bear Ridgewalker.

22This was Ben Bearchum Jr., the father of the presentday Ben(ny) Bearchum Sr.

23This was Nellie Rockroads, mother of the late Tom Rockroads Sr.

24This was Flossie Brady, mother of Ray Brady.

25This was Frank Bearchum, father of Robert Bearchum.

26This is Mrs. Glenmore’s mother. Translation of her Cheyenne name is uncertain, but it may refer to the ‘Milky Way’ or perhaps means something like ‘Going Woman’. She is Josie One Bear Standsintimber.

27This was Robert Ridgewalker.

28This was Mrs. Robert Littlewolf, mother of Gilbert Littlewolf. The Cheyenne name is a common one, but its translation is uncertain. It may mean ‘Wallowing Woman’ or ‘Standing in Buffalo Wallow Woman’.

29This was James One Bear, Robert One Bear’s father.

30This was Frank Ridgewalker.

31The narrator has many grandchildren and greatchildren of her own.

Advertisements
 
Leave a comment

Posted by on April 4, 2013 in CHEYENNE LANGUAGE

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

 
%d bloggers like this: